Csak a kohéziós programokra 1,2 ezer milliárd forint érkezett az uniótól Magyarországra 2021-ben, miközben az ország feleennyit fizetett be. A vártnál gyorsabb gazdasági visszapattanás miatt szinte minden adónemből több pénz folyt be az államkasszába a vártnál. Az állam 1,3 ezer milliárd forint adóbevételről mondott le a különféle adókedvezményeken keresztül – a sport tao-kedvezmény 140 milliárdba került.
Az innovációs minisztérium kiadásai közel ezermilliárd forinttal teljesültek túl a költségvetési törvényhez képest 2021-ben. Be nem tervezett milliárdokat vitt el egyebek mellett a vadászati világkiállítás, a kínai Fudan egyetem, egy szerencsés vizsgálókesztyűgyár. A felsőoktatásra a tervezettnél sokkal több pénz ment el – a modellváltással kiszervezett egyetemekre is.
A költségvetési törvényhez képest 30 milliárd forinttal többet, összesen 54 milliárdot emésztett fel a kormányzati „tájékoztatás” és a néppel folytatott „konzultálás”.
A kormány a tervezettnél kétszer nagyobb hiányt csinált 2021-ben, pedig az adóbevételek a vártnál sokkal jobban teljesültek. A központi költségvetés adóssága 40 ezer milliárd forint fölé nőtt. A nyugdíjasok számának nőnie kellett volna az első félévben, de csökkent – „feltehetően” a pandémia miatt. A HM szerve kétszer annyit költött páncélosokra és helikopterekre, mint az Emmi szerve oltásokra és tesztekre.
Összesen 85 alkalommal jelent meg 2021-ben olyan Magyar Közlöny, amelyben a kormány egy egyszerű határozattal átírta a költségvetést, így gyakorlatilag átláthatatlanná vált év közben, hogyan képzeli el a kormány az állami kiadásokat. Tételesen megnéztük, hogyan csoportosítottak át összesen 3354 milliárd forintot, honnan vettek el pénzt, és mire költöttek többet, mint az eredeti tervek szerint.
Két körben 84 milliárd forint tőkét emelt az állam, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló Mager Andrea miniszter a Magyar Fejlesztési Bankban.
Ahogy az előző években már megszokhattuk, az év utolsó napjaiban százmilliárdok mennek közelebbről meg nem határozott állami vállalatoknak, és persze nem maradtak ki a határon túli támogatások meg az egyházak sem. A kormány tavasszal felemeltette az országgyűléssel a hiánycélt, az adóbevételek pedig a vártnál sokkal jobban teljesültek, így több pénzt lehetett elkölteni.
A bevételek nőttek ugyan 2020 első negyedévéhez képest, az állami kiadások azoknál sokkal jobban, az egyenleg így jelentős mínuszba fordult. Sok pénzt vitt el a 13. havi nyugdíj visszaépítése és a járványválság.
Az eredetileg is vázlatos 2021-es központi költségvetési törvényt egy még vázlatosabb módosítóval írja felül az Országgyűlés a kormány javaslata alapján. Körülbelül ezer milliárd forintnyi uniós támogatásnak csinálnak helyet benne. És az új szuperhatóságnak.
Nem stimmel a 2021-es költségvetés módosítási tervezetében a kétféleképpen megfogalmazott új hiánycél – a kormány ugyanis jelentős biankó csekket ad magának a menet közbeni módosításokra. A teljes év végi hiány 3990 milliárd forintra várható. A hiány részletes levezetését a kormány a Költségvetési Tanácsnak megmutatta, de a beterjesztendő (nyilvános) javaslatból kihagyta. A kormány rengeteg pénzt vár Brüsszeltől.
Szokatlan módon a kormány módosíttatja az országgyűléssel a valóságtól elszakadt költségvetést. 2021-ben az államháztartási hiány nemhogy a GDP 2,9 százaléka, de nem is 6,5 százaléka, hanem 7,5 százalék lesz. Úgy, hogy a második félévre jelentős gazdasági visszapattanást várnak. A pénzügyminiszter köti az ebet a karóhoz, hogy a korai költségvetés a kiszámíthatóságot szolgálja, idén is e szerint járnak el.
Míg tavaly úgy zárt 5548 milliárdos államháztartási hiánnyal a kormány, hogy a költségvetési törvény csak 367 milliárdot engedélyezett volna, idén már a törvény is lépést tarthat a dagadó hiánnyal. A törvénymódosításra a tavaszi parlamenti ülésszakban kerülhet sor.
A kormány hatalmas, a GDP 6,5 százalékával egyenértékű hiányt vár az államháztartásban jövőre. Ebből 700 milliárdot fedez az idei év végi devizakötvény-kibocsátás, 1000 milliárdot adhatnak a lakosság állampapír-vásárlásai, 1600 milliárdot pedig az egyéb befektetők.
Az uniós költségvetésről és a válságkezelésről alkudoztak az EU-csúcson; a MÁV alá besorolták a Volánbuszt; drágaságra panaszkodnak azok, akik a Balatonnál nyaralnának. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Elfogyott a válságkezelésre viharos gyorsasággal félretett keret, legalábbis az a pénz, amit a kormány eredetileg beletett. Igaz, sose volt igazi alap, inkább csak annak felcímkézett zárolások. És sose volt gazdaságvédelmi, legfeljebb annyira, amennyire bármilyen, bármire elköltött forint védi a gazdaságot.
Mármint szegényebbek, mint a nyugatiak, a kormányfő szerint most mégis azt várja el az EU, hogy mi segítsük meg a bajba jutott déli államokat. Szólt a nyaralásokról is. Szerinte a magyar ember olyan, ha egy évben legalább egyszer nem látja a tengert, börtönben érzi magát. De a kormány ne nyaralgasson – üzente meg minisztereinek.
Fegyver nem lenne náluk, de gázspray, rendőrbot és bilincs igen. A 2021-es költségvetési javaslatról is ma szavaznak.
Nagyon nem úgy alakult a 2021-es költségvetés, ahogy a költségvetési törvény szerint kellett volna, még a sarokszámok sem stimmelnek, a hiány duplája a tervezettnek, a kiadási oldalon 17 százalékos az eltérés.
Elkészült a 2021-es költségvetés; a szakma is találgat, ki járhat igazán jól a sörpiacot átalakító tervekkel; Németország vette át az EU elnökségét. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Ahogy 2015 óta mindig, ezúttal is úgy mennek a képviselők nyári szünetre, hogy kész van a következő évi költségvetés. Az év legfontosabb feladata a járvány miatti válság kezelése lesz, de a több ezer milliárd forintos válságkezelő alapok jelentős része csak már meglévő kiadások átcsoportosítása. Az igazán nagy kérdés az, mennyire lehet most előre tervezni 2021-re.
